A részvények mellett a kötvények csoportja az a másik befektetési terméktípus, amelyet ügyfeleink elérhetnek a SIGNAL IDUNA Biztosító széleskörű befektetési portfóliójában.

 

ÉS bár sokan fektetnek be ezekbe az értékpapírokba, gyakran nincsenek tisztában a kötvénypiac működésével és azzal sem, hogy ebben az értékpapírtípusban is akadnak kockázatok.

A kötvény egy olyan értékpapír, amely hitelviszonyt testesít meg a kötvényt megvásárló befektető és a kötvény kibocsátója között. A kötvény vásárlója tulajdonképpen hitelt nyújt, így ő lesz a hitelező, míg a kötvény kibocsájtója, az adós. Amíg tehát a részvények tulajdonjogot, addig a kötvények hitelezői jogviszonyt testesítenek meg. Ez az egyik fő különbség a részvény. illetve a kötvény jellegű értékpapírok között. Bár kötvényeket vállalatok is bocsátanak ki, a kötvények legismertebb formája mégis az állampapír.

A kibocsátott kötvény tartalmazza a hitelviszony feltételeit, a jövőbeli kamatfizetések összegét, gyakoriságát és azt az időtartamot (duráció), ameddig vissza kell azt fizetni a hitelező számára (lejárati dátum). A kötvények ebből a szempontból alacsonyabb kockázatot jelentenek, mint a részvények, hiszen ott nincsenek fix kamatok, ez azonban azzal jár, hogy a várható hozam is gyakran elmarad a részvényekétől.

A kötvényeket lejáratuk előtt ugyanúgy lehet adni-venni, mint a részvényeket. Erre szolgál az ún. másodlagos piac. Tehát, ha a kötvényeket a befektetők a lejáratuk előtt szeretnék értékesíteni, akkor ezt itt megtehetik. Azonban ebben az esetben a kötvények nem azon a névértéken fognak gazdát cserélni, amelyen megvásárolták őket. Ennek megfelelően piaci kockázattal a kötvény árfolyamok esetében is számolni kell, mert az folyamatosan változik. Ez a kockázat pedig az árfolyammozgásokból ered. Tegyük fel, hogy megvásároltunk öt évvel ezelőtt egy kötvényt. A pénzpiacon az elvárt hozam azonban az elmúlt időszakban emelkedett és az újabb állampapírok már kedvezőbb kamatokat kínálnak a befektetőknek. Így a régebben megvásárolt kötvényeken árfolyamveszteség keletkezhet, ha azt lejárat előtt kívánjuk értékesíteni. Ilyen eset például, amikor a jegybanki alapkamat növekszik, aminek hatására a kötvények árfolyama csökken. Ennek megfelelően az öt évvel ezelőtt megvásárolt kötvény eladása esetén tőke veszteség is érhet, az alacsonyabb árfolyam miatt.

Ha veszünk egy fix kamatozású kötvényt, de közben a kamatok emelkedtek, mert a jegybank megemeli az alapkamatot, akkor lemaradunk a magasabb kamatokról, hiszen a kötvényeink kamatai fixek. Ha el akarjuk adni a régi állampapírjainkat, akkor kénytelenek vagyunk az eredeti ár alatt értékesíteni, hiszen senki sem akar egy, a jelenlegi kamatfeltételeknél rosszabb kötvénybe fektetni (pl. a korábbi 1000 forintos névértékű papír árfolyama csak 950 Ft lesz a másodlagos piacon).

Ebből a szempontból pedig kiemelten fontos a duráció szerepe.

 

A kötvények árfolyamát ugyanis erősen befolyásolja az ún. átlagidő vagy futamidő (angolul duration). Nézzünk erre egy példát. Tegyünk fel, hogy egy 1%-os kamatváltozással az állampapírunk árfolyama 1%-kal változik. Így, ha például 5 éves az állampapírunk (ez a durációja), akkor a változás 5%-os lesz. Ebben az esetben tehát a duráció kockázati elemként is funkcionál. Ezért ha pl. a jegybank kamatot emel és ezzel újabb, kedvezőbb kamatozású állampapírok kerülnek forgalomba, akkor a mi régi, 5 éves értékpapírjainkon már 5%-os mínuszt (5x1%) szedünk össze, sőt, abban az esetben ha a kötvényünk például 10 éves, akkor az árfolyam csökkenése már 10% lesz. Ugyanez igaz persze visszafelé is. Ha az MNB kamatot csökkent a korábbi kötvények kedvezőbb árfolyamot érhetnek el, így nagyobb hozammal értékesíthetők a másodlagos piacon. A kockázat ugyanakkor csökkenthető, ha rövidebb lejáratú kötvényeket vásárolunk, így a duráció is lerövidül és az esetleges hozamesés kisebb lehet a portfóliónkban.

Az állampapírok esetén a másik fontos kockázati elem az infláció. Ebben az esetben az egyes állampapírok hozama nem tud lépést tartani a pénzromlás ütemével. Tehát pl. az 5 évre vásárolt, 5% kamatot biztosító kötvényünk egy magas, pl. 20% körüli inflációs környezetben egyértelműen veszteséges lesz számunkra.

Amit még érdemes tudni a kötvényekkel, illetve a kötvénypiaccal összefüggésben, hogy a magyar állampapírok is indexekbe tömörülnek. Az adott indexek az állampapírok durációjához kapcsolódnak. Ez a MAX indexcsalád, amely az alábbi „családtagokból” áll:

ZMAX (3 hónapnál rövidebb lejárat)

CMAX (3 hónapnál hosszabb)

RMAX (3 hónap és 1 év között)

MAX (1 évnél hosszabb)

HMAX (3 évnél hosszabb)

Az indexkosár nem fix, összetétele változhat. Új, rövid lejáratú kötvények kibocsátásán túl a kosár bővülhet, ha egy már forgalomban lévő magyar államkötvény lejáratig hátralévő futamideje 365 nap alá csökken, illetve kikerülhet egy adott értékpapír az összetevők közül, amennyiben annak hátralévő futamideje 105 nap alá csökken.

A fentieket mérlegelve a kötvények továbbra is erős elemei lehetnek portfóliónknak. A SIFI Kötvényalapban pedig jelenleg is a legjobb kamatozású állampapírok érhetők el.