Talán mindannyian ismerjük a mondást a befektetésekkel kapcsolatban: „Sose rakjunk egy kosárba minden tojást”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzünk leginkább akkor van biztonságban, ha a megtakarított összeget minél több eszközben osztjuk meg, azaz nem egyben, hanem több kosárban osztjuk szét a képzeletbeli „tojásokat”.
Az alapfeltevés ebben az esetben az, hogy amíg egy eszköz esetleg rosszabbul teljesít, addig portfóliónk másik eleme pozitívan, árfolyam emelkedéssel reagál egy adott piaci helyzetben. A lényeg, hogy olyan eszközök kerüljenek a portfóliónkba, amelyek a gazdasági, piaci folyamatokra nem reagálnak hasonlóan. Így csökken a veszteség és tőkemegmaradás szempontjából stabil maradhat a teljes befektetésünk.
Arra a kérdésre, hogy van-e „hivatalos” irányelv arra, hogyan „terítsük szét” a befektetéseinket a válasz az, hogy nincs. Azonban általánosan elfogadott alapelv, hogy a pénzünket a két legnagyobb eszközosztály: a részvények, illetve a kötvények között egyensúlyozzuk ki. Ebben az esetben a részvények jelentik a nagyobb, míg a kötvények jelentik a kisebb kockázatot. A részvények teljesítménye rendkívül hullámzó lehet, számos egyedi tényező befolyásolhatja mozgásukat. Ilyenek például a gazdasági helyzet, az adott vállalat vagy szektor eredményei esetleg bizonyos politikai változások egy adott régióban vagy országban. Viszont a kockázatért cserébe nagyobb hozamot is remélhetünk a részvényektől. Ezzel szemben a kötvények kevésbé volatilis eszközök, rendelkeznek fix kamatokkal, árfolyamuk, hozamaik jobban kiszámíthatók. A biztonságért cserébe viszont ennél az eszköz-csoportnál, jellemző módon alacsonyabb hozamokkal számolhatunk.
Mindenki másban hisz, így vannak, akik például aranyba fektetnek, de sokan bíznak az ingatlanpiacban vagy akár a kripto-devizákban. Ezek is lehetnek jó alternatív befektetések, mégis a pénzügyi eszközök vegyítésének talán legelterjedtebb formája, a Benjamin Graham amerikai közgazdász által megalkotott 60-40%-os részvény - kötvény arány. Miért? Mert válsághelyzetekben a tőke- és pénzpiacokon a befektetők a pénzüket általában kötvényekbe menekítik, amely a hozamokat negatívan, az árfolyamot pedig pozitívan befolyásolja. Ennek eredményeként válságok esetén megnő a kereslet a kötvények iránt. Ez egy portfólión belül jól ellensúlyozza a részvénypiaci esést, kiegyenlíti a részvények árfolyamának csökkenését.
Szintén elterjedt módszer a kockázatok csökkentésére a piaci diverzifikáció. Ebben az esetben nem eszközosztályok, hanem iparágak közt osztjuk meg részvényalapú befektetéseink kockázatát. Egyes iparágak és vállalatok különbözően reagálnak azonos, külső hatásokra, így a széles piacra való befektetéssel – például befektetési alapokon keresztül – ezeket a sokkhatásokat is tompíthatjuk. Jó példa volt erre 2022-ben a technológiai szektor, amely rosszul teljesített, ám ezzel szemben az energetikai cégek hatalmas nyereséggel üzemeltek. Ez pedig meglátszott a piaci teljesítményen is. Ha pedig mindkettő volt egy befektetési alapban, az energetikai vállalatok pozitív teljesítménye jól ellensúlyozhatta a technológiai cégek mélyrepülését.
A legérdekesebb az, hogy a szakemberek szerint a jól diverzifikált vállalati portfólió hosszú távon felülteljesíti a kevésbé telített vagy fókuszált (csak pár vállalatot tartalmazó) portfóliót. Legalábbis ez derül ki a gazdaságtudománnyal foglalkozó Dimensional Kutatóközpont (forrás: http://dimensional.com) kutatásából.
A fenti grafikonokból az látszik, hogy 1, 5 és 10 éves időtávon az 50, a 200, az 500 és az 1000 elem feletti portfólióknak hány százalék az esélye arra, hogy hozamot garantáljanak az ügyfélnek. Az 50 vállalatot tartalmazó portfólió gyakorlatilag minden időtávon kisebb esélyt biztosít a hozamra, mint egy nagyobb, kiterjedtebb elérést nyújtó alap.
Ami talán a legfontosabb üzenet számunkra, hogy magánemberként egy jelentősebb portfólió kialakítása rendkívül költséges, hosszadalmas és időigényes folyamat. Szerencsére azonban manapság számtalan befektetési alap létezik, ahol az alapkezelői szakértő segítségével a diverzifikáció könnyen és olcsón elérhető. Ebbe a körbe tartozik a SIFI Globális Alapok Alapja is, ahol gyakorlatilag a teljes világot, szinte az összes szektort tudjuk nyújtani az ügyfeleinknek. Arról nem is beszélve, hogy az alapban már több mint 25 000 pénzügyi eszközt, kötvényt és részvényt tartunk nyilván. Ez az igazi kockázatmegosztás.